Kodály nyomán, először

Legalábbis decemberben, hiszen az ősbemutató még májusban volt, és azóta többször is játszottuk ezt a tematikus műsorunkat.

Az év utolsó hónapjában viszont háromszor is színpadra lépünk vele, ebből a sorozatból az első Luca napján történt Esztergomban, az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola dísztermének színpadán.

Kodály Zoltán születésének közelgő 135. évfordulója alkalmából az iskola vezetésétől kaptunk meghívást, hogy tartsunk egy alternatív énekórát az intézményben, a diákság nagy örömére tanítási időben.

Nem tudjuk, hogy csak emiatt voltak-e oly lelkesek, de bátorkodunk hinni benne, hogy a produkciónknak is volt köze az örömükhöz. Már az első dal után felcsendült a taps, amely aztán egyre nagyobb lett, pláne olyankor, mikor a tényleg mindenki által ismert dalokat interpretáltuk. Tonka és Attila, táncosaink is kitettek magukért, meg is kapták a maguk külön tapsait, megérdemelten. A végén pedig olyan vastapsban volt részünk, amilyen ezt a műsort utoljára az ősbemutatón illette, de ezúttal még visszatapsolás is lett belőle, ami egy zúzósra sikeredett Én vagyok az, aki nem jóban testet öltő ráadásban teljesedett ki.

A zenekar tagjai közül négyen is kötődnek az épülethez, illetve az abban jelenleg és néhány évtizeddel korábban működő iskolákhoz, így számukra különösen érdekes lehetett e falak között játszani. Mi hárman, kívülállók szintén jól éreztük magunkat, és reménykedünk benne, hogy ez az érzés csak tovább erősödik majd december 14-én este, amikor a Kodály nyomán második esztergomi nyilvános bemutatójára kerül sor ugyanezen a helyen.

Nektek van már jegyetek? ;-)