Címlap

Mizu előtt, szabadon

A múlt hét pénteki koncert után vasárnap délutánra megint összeálltunk mint sok kicsi legó, és ezúttal Győrszentiván felé vettük az irányt.

Ebben a gyönyörű kis faluban, melynek egyébként olyan sportcsarnoka van, amihez képest az esztergomi építmény maximum ócska tornaszertár lehet, immár a hetedik alkalommal rendezték meg a Szentiváni Fesztivált.

 

Itt olyan neves előadókkal léphettünk egy színpadra, mint Jamie Winchester vagy a Republic. Igaz, ők este adtak élő koncertet, mi pedig délután - de legalább mindannyian szabadon, a pléjbekk cédéhez való kötöttség nélkül játszhattunk olyan zenét, amit szeretünk. Hasonlóan felszabadultan nyomulhatott a nyolcvanas évek újhullámos ska zenéjét játszó LK-Beat is. A sok élő produkció között két konzerv-bulira is sor került, koncertünket követően ugyanis Fluor Tomi és SP hozta lázba a közönség 13 mínuszos részét.

A szüleik viszont, úgy láttuk a színpadról, inkább a mi muzsikánkra indultak be. A buli elején megint kevesen voltak, aztán szépen kezdtek összejönni az emberek, és a közönség kissé meglepő módon ezúttal főként családokból állt. Papa-mama-gyerekek aztán szép lassan araszolni kezdtek a kordon felé, mely majd tőlük hivatott elválasztani és megvédeni azokat az előadókat, akikért ők a fesztiválra jöttek: F-L-U-O-R-t, és feat. barátját, SP-t, a partyarcokat. (Noha velük zeneileg abszolút nem vagyunk egy hullámhosszon, az a mentségükre szóljon, hogy a színpad mögött jó fejek voltak és nem sztároskodtak, Tomi például nagyon kedvesen adott autogrammot Laci fiának, Bencének, sőt, Maya kérésére még egy fotó erejéig is összeálltak vele, a kissrác nagy örömére.)

Szóval a szülőket inkább a mi műsorunk kötötte le, a gyerekeket meg inkább az utánunk következő fiatal előadóké. A generációs különbségek tehát mind a színpadon, mind a nézőtéren elég markánsan megjelentek. Különösen ott volt ez fájó, hogy a népdalokat is inkább a szülők énekelték velünk, és nem a gyerekek, akik most tanulják őket az iskolában... Egy dologra viszont mindenképpen jó volt a koncertünk: a fiatalok hallhatták, hogy így is lehet népdalokat énekelni és játszani. És akkor talán most sem zenéltünk hiába.

Hangosítás tekintetében megint el voltunk kényeztetve: profi csapat, profi cuccon, profi módon segített bennünket. Gördülékeny beállás, szuper monitorkeverés, és a bulin lévő családtagok elmondása szerint osztályon felüli színpad előtti megszólalás fémjelezte a koncertet. Innen is még egyszer köszönjük a csapat irántunk való jóságát, reméljük, még összehoz bennünket a zenészsors!

Nyári turnénk tehát félidejénél tart, az állomások fogynak, lelkesedésünk növekszik. Folytatás az első júliusi hétvégén Esztergomban és Komáromban!