Címlap

Szent István-napon, Szent István városában

A nem Esztergomban lakók csak a hírekből ismerik a szűkebb pátriánkban uralkodó áldatlan állapotokat. Mi vagyunk olyan szerencsések, hogy benne élhetünk.

Szerencsések, mert a nehézségek ellenére olyan összefogást van szerencsénk megtapasztalni, melyről nem is gondoltuk volna, hogy magyarok közt is létezhet.

Augusztus 20-a környékén az utóbbi évtizedben mindig volt valamilyen kulturális-kulináris fesztivál a városban. Idén a képviselő testület erre nem szavaz(hat)ott meg pénzbeli támogatást, hiszen adósságrendezési eljárás volt folyamatban. Erkölcsi támogatást pedig csak a testület kisebbik fele (élükön a polgármester asszonnyal) adott az önkéntes szervezőknek, akik a város érdekét nézve, akadályt nem ismerve szerveztek kétnapos ünnepséget Szent István napra, Szent István városába.

 

Zenekarunknak nagyon jól esett, hogy a sikeres tavaszi, március 15-i városházi fellépés után erre az eseményre is meghívást kaptunk. Egy (nem is kicsi) nehézséget nekünk is le kellett küzdenünk: dobosunk, Karesz Dorog város önkormányzatának küldöttségével Erdélyben volt ebben az időben, így aztán helyét a bőrök mögött megint csak Lencsés Feri barátunk vette át ideiglenesen.

Feri éjt nappallá téve gyakorolt a koncertre nélkülünk, aztán két rövid próba után egy, a szokottnál rövidebb programmal vállalta (köszönet érte innen is), hogy az augusztus 19-i tűzijáték után velünk együtt szórakoztatja a megjelent nagyszámú közönséget. Gyakorlási időnk szűkre szabottságának köszönhetően a dalok között ezúttal még a szokásosnál is nagyobb szerepet kaptak Attila míves, gondolatgazdag összekötő szövegei. Ezeket egyébként sokan túlságosan is hosszúnak találták - s ezzel a koncertről készült felvételeket visszanézve magunk is kénytelenek vagyunk egyetérteni. Ígérjük, hogy eztán több lesz a zene és kevesebb a szöveg, de azt továbbra is nézzétek el nekünk, hogy küldetésünk van: a kultúra zászlaját igyekszünk minél magasabbra tartani, hogy messziről is látszódjon és sokan sorakozzanak fel alatta. Nem mellesleg, hogy bebizonyítsuk: nem attól lesz valaki rockzenész, hogy két káromkodás között egy harmadikkal igazolja rocker mivoltát...

A szokásos koncertnyitó Elmegyek, elmegyek után egyébként szokatlan kihívással is szembe kellett néznünk: elment az áram is. Amíg visszacsalogatták, Robi megénekeltette a közönséget: népdal éneklésből az esztergomiak jelesre vizsgáztak.

Sokan végig ott maradtak velünk, és a többi dalt is együtt énekeltük. Mindenféle nehézség ellenére tehát nagyon szép este volt. A civil összefogás megmutatta, hogy nem kell ahhoz választott képviselőnek lenni, hogy a városért, a közösségért tegyünk valamit. Sőt...