Attila

Név

Sárosi Attila

 Attila

Hangszer

basszusgitár, ilyen

Születésnap

valamikor az Oroszlán jegyében

Születési hely

Esztergom

Családi állapot

Hős, négy fiúgyermek (14,16,24,28) büszke apukája.

 

 

Magamról

Amihez igyekszem magam tartani:

Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és ott legyőznek a rutinjukkal. Woody Allen

Aki viszonozza a gyűlöletet, az legyőzetett. Ancsel Éva

Nem az a kérdés, hogy van-e mennyország, hanem az, hogy meddig van nyitva, és melyik busszal lehet odajutni. Woody Allen

Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt. Ancsel Éva

Megkérdezték tőlem, hogy szeretnék-e tovább élni az emberek emlékezetében, de én tulajdonképpen a saját nappalimban szeretnék továbbélni. Woody Allen

Akinek nincs humorérzéke, az kicsinyke vétkeket se tud megbocsátani. A humorérzék tehát etikai jelentőségű. Ancsel Éva

A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása. Ancsel Éva

Ha valaki alacsony, azon nincs mit nevetni. Amíg talapzatra nem áll. Ancsel Éva

A zenéről

A zene, ami immár több mint negyven éve mindig elkísér, így az egyik leghűségesebb társam…
Hat évesen én is a helyi zeneiskolában kezdtem, ahol kicsit később már fuvolát is kaptam, bár először nem értem el a végét … aztán jöttek az általános iskolai, és gimnáziumi kórusok. Ez utóbbiban már Kálmán is ott ült, igaz ő a tenorban.

A középiskolás évekre a fafúvósról már áttértem a húrosokra. Először a hathúros gitárra, sőt egy rövid kaland erejéig, a gimnáziumi dixielandben (Dobó Dixlieland Band) bendzsót is ragadtam. Karcsival itt zenéltem először együtt, és rögtön a Soproni Diáknapok (1983) megfelelő díjait is elhoztuk. (Azóta is keresik...)

A főiskolai évek alatt több formációban fordultam meg. A „Hamletben”, ahol Kálmán énekelt, én még gitároztam, aztán később a „New Vox”-ban már a basszusgitár húrjait „téptem”.

Aztán a nyolcvanas évek közepétől a sorkatonai szolgálat okán a zenekar tagjait sorban beszippantotta a haza védelme, így részemről is vége lett a dalnak…

A leszerelés után számomra a - művelt, játszott - zene sokáig  „csak” a Balassa kórus maradt (ez a mai napig is fennáll), s bár Dax jóvoltából, gitárral a kézben több „Keresztút” részese is lehettem, sőt még II. János Pálnak is zenélhettem, de a folyamatos és rendszeres gitárkapcsolat ebben az évtizedben ritka vendég volt.

Aztán negyvenhez közel, és a hosszú szünet után ismét basszusgitárt ragadtam, és a Step by Step névadójaként és alapító tagjaként jazz standardokat játszottam, de miután ez a formáció is átalakult, így ismét néhány év szünet következett mindaddig, amíg a Sic Transit 2010 nyarán fel nem kért, hogy az éppen nyaraló basszusgitárost helyettesítsem.

A zenekarról

Mivel a Sic Transit is éppen ekkor alakult át, így úgy tűnik, hogy a helyettesítésből hosszabb kapcsolat válhat…

Kapcsolat

e-mail-t Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. tudsz nekem küldeni