Vereckei Kálmán, akit a dorogi szülészet gyanútlan személyzete egy december 8-i napon szabadított rá a világra, hivatalosan gitáron és az énekhangján játszik a zenekarban. A beavatottak azonban tudják, hogy ez csupán egy zseniálisan megszerkesztett fedősztori.
Kálmán ugyanis jelenleg Esztergomban húzza meg magát, és hogy a hatóságok éber tekintetét végleg elterelje magáról, a létező legveszélyesebb alibit választotta a társadalmi beilleszkedéshez: jogász lett. Sőt, közjegyzőként tevékenykedik, mi több, jogi ismeretterjesztő újságokat is szerkesztett.
A zen(e)dülés útjára már gyerekkorában rálépett, amikor először vette kezébe a gitárt. Később a megtévesztés mesterfokára emelkedett: éveket töltött gyanús, szervezett kórusokban, sőt, egy ideig egy hajlított rézcsövet, úgynevezett szaxofont is fújt. A legfélelmetesebb szokása azonban az, hogy valami sötét és megmagyarázhatatlan kényszer hatására időről időre saját maga ír zenét és dalszövegeket, majd ezeket az illegális szállítmányokat kíméletlenül rátukmálja a gyanútlan embertársaira. Ha a saját füléről van szó, nem ismer tréfát: a rock fénykorának nehézfiúit hallgatja, élükön a Led Zeppelinnel.